|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Körmendi Tamás 2005. május 31.A hét végén Gyergyószentmiklóson újabb rangos történészkonferenciát rendezett Garda Dezső, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókja – amelynek vezetője is – támogatásával. Körmendi Tamás (ELTE) az erdélyi és magyarországi várak építésének okáról kialakult tévhitről beszélt. Tüdős Kinga főkutató (N. Iorga Történeti Intézet – Bukarest) Bekes Gáspár Báthory István elleni küzdelmét, majd a fejedelem és Lengyelország királya hadvezéreként kiérdemelt elismerésről tartott előadást Bekes végrendelete kapcsán. Horn Ildikó (ELTE) Bocskai István fejedelemről, Kármán Gábor (ELTE) II. Rákóczi Ferencről, Fogarassi Enikő (BBTE – Kolozsvár) az erdélyi fejedelemségek alatt kialakult szociális gondoskodásról, Plihál Katalin (Országos Széchényi Könyvtár) az erdélyi térképészetről beszélt, Demény Lajos tanulmányát pedig Gyergyószentmiklós katonáskodó lakosságáról az akadémikus távollétében Tüdős Kinga olvasta fel. Garda Dezső (BBTE – Gyergyószentmiklós) a gyergyószentmiklósi örmény kereskedőkről, Egyed Ákos pedig Mikó Imre életútjáról értekezett. Csapó Csaba (ELTE) a csendőrség történetét ismertette, Boér Hunor (Székely Nemzeti Múzeum) Orbán Balázsról szolgáltatott számos, eddig ismeretlen adatot. /Bajna György: Történészkonferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./2014. május 15.Bihar a korai középkorbanNagyvárad- Csütörtökön a XXIII. Festum Varadinum keretében neves történészek részvételével konferenciát szervezett a RMDSZ Szacsvay Akadémia és a Tanoda Egyesület a Polgármesteri Hivatal dísztermében. A Szabó Ödön történész, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Zsoldos Attila akadémikus főszervezésében zajlott, Nagyvárad és Bihar a korai középkorban elnevezésű konferencián a meghívott neves magyarországi szakemberek, kutatók (Zsoldos Attila, Koszta László, Weisz Boglárka, Szende Katalin, Körmendi Tamás, Szovák Kornél és Klaniczay Gábor) a korai magyar történelem néhány, Váradon és Bihar megyében különös érdeklődésre számot tartó kérdésével kapcsolatban fejtették ki a néha egymástól eltérő álláspontjaikat úgy, hogy különféle szemszögekből- világi kormányzat, egyházi szerveződés vagy gazdaságtörténet- közelítették meg a tényeket. Az előadások középpontjában tehát a régió korai története, valamint Szent László király alakja állt, amiből szükségképpen következett, hogy az elhangzottak messze túlléptek a térség földrajzi és történelmi határain, s hű tükreként annak a szerepnek, amelyet Várad a magyar történelemben betöltött és betölt, országos jelentőségű folyamatokat is tárgyaltak, széles ívű kitekintéssel, ha az eset úgy kívánta. Az expozék ugyanakkor a környék korai történetének egy-egy nagyobb fejezetét foglalták össze a várostörténettől a Szent László-kultusz kialakulásáig, a váradi irodalmi hagyomány legkorábbi emlékeitől a bihari püspökség kezdeteinek vizsgálatáig, a gazdaságtörténettől a magyar-horvát államközösség kezdeti szakaszáig. Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro 2016. április 21.Nagyvárad és Bihar az Árpád-kor végénCsütörtökön a XXV. Festum Varadinum keretében Nagyvárad és Bihar az Árpád-korban címmel szerveztek történelmi konferenciát és könyvbemutatót a városháza dísztermében. Érdekes előadások voltak. Az érdeklőket a két szervező entitás vezetői köszöntötték: a Szacsvay Akadémiaötletgazdája, Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, valamint Kecse Gabriella, a Tanoda Egyesület elnöke. Zsoldos Attila történész, középkorkutató, a program szakmai felelőse arra hívta fel a figyelmet: az idei szimpózium témái, illetve tanulmányai az Árpád-kor utolsó évszázada köré csoportosulnak. Két írás az 1241-1242. évi tatárjárás katasztrófájával foglalkozott: az egyik magukat az eseményeket mutatta be új kutatási eredmények segítségével, a másik pedig a korszak krónikása, Rogerius egykori váradi kanonok életéről foglalta össze mindazt, ami tudható egyáltalán. A jelenlevők megismerkedhettek a 13. század minden bizonnyal legjelentősebb magyar főpapja, a váradi püspökből Esztergom érsekévé lett Lodomér életútjának korai szakaszával, valamint egy Váradon eltemetett magyar királyné, Luxemburgi Beatrix történetével. Amúgy is az életrajz műfaja adta az összejövetel gerincét, ami érthető, hiszen a történelem valójában az egyes emberek történeteiből szövődik egységes elbeszéléssé. Némi nagyvonalúsággal ezen vonulathoz volt sorolható az az expozé is, mely a Bihar történetében a mongoljárást követő közel négy évtizedben kulcsszerepet játszó Geregye nemzetség felemelkedését és bukását követte nyomon. A palettát ugyanakkor egy gazdaság- és egy demográfiatörténeti dolgozat színesítette. Az előbbi a bihari vámok sorsán keresztül engedett betekintést a királyi gazdaságpolitika középkori történetébe, az utóbbi pedig a Barcaság népességtörténetét vizsgálta a Német Lovagrend uralma idején. Ezen tanulmány révén a sorozat tulajdonképpen megtette az első lépést abba az irányba, hogy látókörét az egész Kárpát- medencére kiterjessze. Ezt a törekvést Várad története alapozza meg: a város mindig is a kapcsolódási pontot jelentette Erdély és a Duna völgye közt. Hét előadás Pósán László A Barcaság népessége a Német Lovagrend uralma idején (1211-1225), B. Szabó János Az 1241. évi ” tatárjárás” és Várad pusztulása az újabb kutatási eredmények tükrében, Almási Tibor Forrásadatok és felvetések Rogerius életrajzi vázlatához, Körmendi Tamás Lodomér pályafutása váradi püspöksége idején, Zsoldos Attila A Berettyó urai, Weisz Boglárka Vámvizsgálatok Bihar megyében a 13-14. századfordulóján, Skorka Renáta Luxemburgtól Váradig, Beatrix magyar királyné története címmel tartott előadást. A tanácskozás amúgy egy sorozat harmadik állomása volt. A szervezők szándékai szerint ősszel román nyelven is megjelenik az eddig kiadott három kötet, ha a többi nem is, az első mindenképpen. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
